Beacfoci Rankings

A Beacfoci Ranking a Lágymányosi, Pluhár, BEAC és Bölcsész ligák valamennyi csapatát 2021 nyarától kezdődően rangsoroló, az egymás ellen játszott mérkőzéseket figyelembe vevő erősorrend. A pontszámítási módszer Élő Árpád (Arpad Elo) magyar származású amerikai matematikus róla elnevezett ELO pontrendszer futballra ültetett módszerén alapszik, minimális eltérésekkel. Ezen a rövid ismertetőn keresztül megérthető a ranglista mögötti számítási módszertan, hogyan változnak a megszerezhető pontok a meccsek alakulásától függően, valamint milyen alapfelvetések mentén alakul ki egy csapatnak a pillanatnyi ranglista pontszáma.

Alap feltevések:

• Mind a négy bajnokságban (jelenleg Lágymányosi A-D, Pluhár 1-3, BEAC és Bölcsész) lejátszott meccs ugyan akkora súlyozással kerül számításba. Ennek oka pont az, hogy ha egy alacsonyabb osztályban vagy kisebb ligákban (BEAC és Bölcsész) induló csapat kiemelkedne, ne tompuljon az erősségének számosítása, csupán a bajnokság miatt, ahova nevezett.
• Az őszi/tavaszi meccsek – azaz a ligameccsek – 0,4-es szorzót, míg a tél/nyár mérkőzései 0,3-as szorzót kapnak. Ezzel egyrészt a ligarendszer kap nagyobb súlyt az „évközi” vegyes bajnokságokhoz képest, másrészt jobban honorálja azokat a csapatokat, akik ligarendszerben indulnak.
• A lemondás miatt elmaradt meccsek – 3-0-ás végeredménnyel – a vezetett eredmények szerint kerülnek beírásra. Ezzel együtt a lemondó csapatot a ranglista „bünteti” az eredmény integrálásával.
• 2021 nyári szezonjától kezdődik a pontszámítás, egész egyszerűen ekkortól érhető el minden liga összes mérkőzése a FociOne oldalán.
• Minden első mérkőzését játszó csapat 1500 pontról indul. Az a csapat, amely legalább négy egymás utáni szezont (negyedévet) kihagy, szintén újból 1500 pontról indul a ranglistán.

Kalkuláció bemutatása:

Mi számít bele a pontok alakulásába?

1. A már említett nyári/téli vagy őszi/tavaszi szezon,
2. a két egymással játszó csapat preELO pontja, azaz a meccs előtti pontszámuk, (egymáshoz képesti relatív erősségük)
3. a mérkőzés kimenetele,
4. gólkülönbség.

Az alábbi néhány példán keresztül szemléltethető a pontszámítás menete és háttere. Minden esetben a győztes csapat az „A” csapat, döntetlennél a sorrend lényegtelen.

Az első példában az esélyesebb csapat (preELO A = 1831, Win prob A = 73%, preELO B = 1662, Win prob B = 27%) két góllal megverte ellenfelét (Score = 5-3, Diff = 2, Outc. = 1). A két gólos különbségnek köszönhetően nagyobb szorzóval számít a győzelem (GDp = 1.50). A formulába behelyettesítve minden feltüntetett értéket, a győztes csapat 16 ponttal gazdagodott, míg a vesztes ugyan ennyit veszített. (Fontos: mindkét csapat mindig ugyan annyi pontot szerez, csak ellentétes előjellel!) A második sorban döntetlen született (Outc. = 0.5), így egyik csapat sem szerez bónusz pontot a gólkülönbségből adódóan (GDp = 1.00), de mivel számottevő különbség volt a két csapat között (Diff = 128), az esélytelenebbnek besorolt csapat gazdagodott 7 ponttal, míg az esélyesebb ugyanennyit veszített. Az utolsó sor egy esélytelenebb csapat győzelmét mutatja, így az előzetes nagy pontkülönbségnek köszönhetően 48 ponttal gazdagodtak, míg a vesztes fél ugyanennyit veszített.

Az alábbi ábra a gólkülönbség jelentőségét ill. a meccsek előtti relatív erősségek – ELO különbség – függvényében szemlélteti a megszerezhető pontok számát. Az x tengelyen a negatív értékek esetén a meccs előtt esélytelenebb csapat nyert (vagy X-elt), és az ennek megfelelően megszerzett pont negatív értékét kapja az esélyesebbnek számított ellenfél. A pozitív tengelyen az előzetesen esélyesebbnek számított csapat nyert (vagy X-elt, ezesetben az esélytelenebb csapat nyer pontokat, az esélyesebb veszít.)

A formulák az alábbiak, melybe behelyettesítve a számokat kapjuk a post-ELO értékeket.

Ahol Season = 40 ha tavasz/ősz, 30 ha tél/nyár,

Outc. = 1 ha nyert valaki, 0.5 ha döntetlen.

Ahol k = 400, egy az ELO formulában használt konstans.

A módszer fair; az egymással szembeni relatív erősséget és a meccsek gólkülönbségét veszi számításba. Akár egy szezon – 10 meccs – után is beállhat a várható pozíciója egy csapatnak, hiszen a bajnoki ellenfeleinek van „értékük” a saját Power Ranking pontjuk alapján, így az eredményeik tükrözik, hogy egy „jó” -nak számító, vagy „rosszabb” -nak számító csapatot vertek meg, vagy esetleg kaptak ki tőle.

A jelenlegi állás több, mint 11 ezer mérkőzést és 14 szezonnyi bajnokságot foglal magába. Ezalatt jöttek-mentek csapatok, megszűntek, kiszálltak, visszajöttek, újak indultak. Azok, akik nevet változtattak, de a statisztikáik megmaradtak, az előző szezon végi pontjukat viszik tovább.

A ranglista a több mint 300 aktív csapat alapján reális képet fest mindenki helyezéséről a BEACFOCI keretein belül. A pontos helyezések nem feltétlenül azt tükrözik, hogy az egyel előttünk álló csapat jobb, mint mi vagyunk; annyit mutat, hogy számszerűsítve több pontja van, de azonos erősségbe tartozunk. A Power Ranking kb. 1-50 csapata számít a legjobbaknak, 50-100 a következő szint, majd a 100-200 a középmezőny, 200 alatt pedig az alsóház. Ezekben az intervallumokban többnyire kiegyenlített meccseket játszanának a résztvevők, természetesen nagy különbségű, akár meglepetés eredményekkel tarkítva, ahogy ez a fociban lenni szokott. A meccsek előtti valószínűség számítási módszer a 11 ezer meccsen alapulva 10/7-szer helyesen adja meg az esélyesebb csapatot, míg három esetben döntetlen, vagy esélytelenebb győzelem születik.

Az is számíthat egy-egy csapatnak adott időszakban, hogy milyen nehéz bajnokságban indul. 60 körüli ranglista hellyel, ha bekerül egy top 50-es ligába, nagyon könnyen 150-ig is visszaeshet, pedig valóban a 60-70 a reális ranglista helyezése, mégis a sok vereséggel hatra csúszik, és ideiglenesen nem a valós értékét jelképezi a ranglista, de ez elkerülhetetlen. Itt számít az intervallum, hogy többnyire mindegy, hogy 100. vagy 180-dik egy csapat, nagy különbség nincsen köztük.